2018. február 19-étől Darmstadtban dolgozom az Európai Űrügynökség (ESA) Operációs
központjában (ESOC). A Space Situation Awareness (SSA) programban, amelyhez
Magyarország az ESA-ba való belépéskor sajnos nem csatlakozott. Azon belül a
Space Weather részlegen vagyok. A munkám az ESA űridőjárás előrejelző
hálózatának koordinálása, az elkészült szolgáltatások tesztelése, a szerződések
teljesítésének ellenőrzése. Fontos, hogy nem az ESOC-ban dolgozom és nem az
ESOC-nak. A Rhea Group német leányvállalata a Rhea System GmbH alkalmaz. A
német munkajog vonatkozik rám, Németországban adózom és ott fizetem a
társadalom biztosítást. Ha a családom ideköltözik, akkor ők is részesülnek
egészségügyi ellátásban, de Finnországgal ellentétben munkanélküli és szociális
ellátásban nem. Az ESA-nál a hivatalos beosztásom Space Weather Applications
Scientist (SWEAS). Rövidebben contractor, azaz szerződéses partner. A Rheanál
Consultant/konzultáns vagyok. Az ügynökség egy ipari szervezet, tehát nem
kutatóintézet, nem egyetem. A NASA-val ellentétben a cél az ipari, technológiai
fejlesztés, nem az alkalmazott és alapkutatás kutatás. Emiatt valójában most a Space & Defence,
azaz az űr és védelmi iparban dolgozom. Cikkeket nem írunk, programokat sem
fejlesztünk és dokumentációt sem írunk, de sokat járunk értekezletre, azonban
nem veszünk részt konferenciákon. Mégis örömmel végzem a munkámat és úgy érzem,
hogy révbe értem, továbbá minden gondom megoldódott, vagy megoldódik hamarosan,
ugyanis ez egy állandó állás. Pontosabban határozatlan idejű szerződés a
Rheával. Ez nem közalkalmazotti állás és ha az ESA talál jobb partnert az adott
munkához, akkor dobja a cégemet. Ekkor vagy találnak nekem másik céget, vagy
kénytelenek elküldeni. Kollégáim biztosítottak arról, hogy hét-tíz évet el tudok
tölteni itt. Szívesen maradnék a nyugdíjig, mert a fizetésem elég a családnak,
a munka érdekes, Németország nagyszerű, tiszta és élhető. De ez nem rajtam
múlik. Arra fogok törekedni, hogy az ESA közvetlenül alkalmazzon. Ez nagyobb
biztonságot, minimális adózást és nagyon szuper szociális csomagot jelentene.
És persze tekintélyt, mert egy magyarról tudok, akit az ESA alkalmaz. Igaz,
idáig sem jutott el még túl sok honfitársam.
Az ESA ESOC T épültete, a tetején a magyar zászlóval. |
Belépésemkor
egy ideiglenes irodába költöztem, mert még ott volt az elődöm. Egy belga
francia srác volt, kései harmincas, korai negyvenes. Unta ezt a munkát és
kilépett, hogy beletanuljon a Data Science-be. A felesége angol volt, Skóciában
találtak állást, odaköltöztek. Egy hét alatt elmondta, hogy mi lesz a munkám.
Nem az, amire számítottam. Felkészülésül az új állásomra tanultam R nyelvet,
pythont, MS Excelt és átismételtem az SQL-t. Azonban mi ezzel nem foglalkozunk,
ez színtiszta irodai munka. Emiatt az Excelben való elmélyedést kellett volna
előre venni. Mi tesztelünk, ellenőrzünk, jelentéseket írunk. Valójában a főnöki
teendőket kiszervezték és olcsóbbá tették. Három SWEAS dolgozik egy ESA
alkalmazott angol hölgy keze alá. Ő az ügyfelünk és nem a főnökünk. Szabadságot
a Rheától kérünk, ha betegek vagyunk, akkor nekik szólunk. Egy kolléga a
magnetoszférával kapcsolatos ügyekkel foglalkozik, egy másik az ionoszférával,
geomágnesesen indukált áramokkal (a földi mágneses tér ingadozásai áramokat
keltenek a hosszú vezetőkben, mint a távvezetékekben, olaj és gázcsövekben,
továbbá a vasúti felsővezetékekben) és a sugárzással kapcsolatos partnerekkel
kommunikál. Jómagam a napfizikai szolgáltatásokkal és a helioszférával
kapcsolatos ügyekkel foglalkozom. Persze ha kell, akkor segítek a többieknek és
nekem van egyedül tapasztalatom a számítógépes modellezéssel. Nagyon sok telekonferenciánk
van. Ehhez a WebEx nevű üzleti (fizetős) alkalmazást és IP telefonokat
használunk. Alcatel telefonjaink vannak. Nagyon fejlettek, lehet név alapján
keresni az ESA telefon könyvében. Képesen több vonalat kezelni egyszerre.
Persze ez csak nekem új, hiszen Finnországban inkább mobilt kaptunk az FMI-ben.
Fontos, hogy a közvetlen kollégáim és az ebédpartnereim jelentős részben
családos emberek, továbbá a 40-es és idősebb korosztály képviselői. Ez nem
poszt-dok állás, itt a tudás és a tapasztalat számít, mint minden normális
munkahelyen.
Ez a munkahelyem az ESOC H épületében. Ergonómikus szék, emelhető íróasztal, két monitor, laptop dokkolóval és szuper irodatársak. |
Az ideiglenes
irodámban egy barcelonai katalán kollégával kerültem egy légtérbe.
Lengyelországban kapott Marie Curie ösztöndíjat, ott nősült meg és született
két gyermeke. Nagyban szervezte a családja költözését. A kulcsmotívum az
albérlet, ami nagyon drága. Szerencsére van kocsija és azzal elég messzire el
tud menni, ahol olcsóbbak a lakások. Darmstadtban lakni reménytelen. Ő maga a
Near Earth Object (NEO) részlegen dolgozik. Azaz a Föld közelébe kerülő
kisbolygókat figyelik és ha kell, akkor riasztanak. Nem túl egészséges ugyanis,
ha egy kisbolygó 30-40 km/s-os sebességgel becsapódik a Föld felszínébe (ld.
Arthur C. Clarke: Isten pörölye c. könyvét, vagy a „Deep Impact” mozifilmet). Az
irodánk szép volt, felújított falakkal, új bútorokkal, padlószőnyeggel. A
székeink ergonomikusak és sokrétűen állíthatóak voltak. Az íróasztalunk
hatalmas volt, elfértek rajta a papírjaim. Erre érkezett egy 1.5 kg-os Dell Latitude 7480-as laptop i7-es procikkal, 1 TB Solid State Drive (SSD)-val.
Kaptam dokkolót, ami egy USB-C-s csatlakozóval csatlakozott a laptopomhoz (a
régi megoldás egy speciális csatlakozó volt a laptop alján). Akár focizhatok is
a géppel. Sajnos csak Windows 10-et telepítettek rá (ezért nem kapok anyagi
kompenzációt) és teljes mértékben az IT osztály felügyeli. Pár hét után
elfoglaltam az elődöm helyét. Megörököltem a képernyőjét, így most két
monitorom van (Yeah!!!). Az íróasztal magassága 80-130 cm között állítható, így
állva is tudok dolgozni. A széke hibás volt, újat kértem. Pár óra múlva kaptam.
Külön kértem tápegységet a laptophoz és prezentációkhoz USB-C HDMI konvertert.
A szaklapokhoz hozzáférek, tudok színesben nyomtatni bármikor. A scanneléshez
be lépni a fénymásolóba felhasználónévvel és jelszóval. Közel a konditerem és
az öltöző zuhannyal. Van egy közeli hátsó bejárat is. A kantiban három féle
főétel, extra köretek, saláták és leves közül lehet választani. Ugyanott
vehetünk Nespresso kapszulás kávét, Lavazza kaoszulás kávét, szűrős és kétféle
frissen őrölt kávét gépből 50 centért. A meleg ételt 50%-os kedvezménnyel
tudjuk megvenni. A badge-vel két automatából is vehetünk ételt és más harapni
valót, továbbá üveges kólát. Utóbbi üvegét helyben vissza lehet váltani.
Mindezt a Sodexo nevű cég biztosítja. Nagyon jó üzlet vagyunk nekik és hálás
ügyfélkör. Azonban mégis a legjobban a kollégákkal közös munkát, a csoport
értekezleteket, a közös ebédet és a kávézásokat élvezem. Mindig van kivel
elmenni ebédelni. Mindig van valakivel dolgozni. Mindig van valaki körülöttem
és nem kell a flusztrált, alulfizetett, neurotikus és depresszív arcokat
bámulnom.
Kissé szórakozott beépített ember a ESOC-ban. Hány olyan ember van, aki a NASA-nál és az ESA-nak is dolgozott? Nem sok, és magyarból is mágikus szám. Mégsem sikerült egy kutatási pályázatom sem. |
A
szerződésemben vállaltam, hogy "bussiness casual" dresskódban járok
dolgozni. Tehát ingben, vagy galléros pólóban, bőrcipőben és szövetnadrágban.
Szerencsére még Potsdamban tudtam venni néhány "lumberjack casual"
kockás inget a méretemben a „C & A”-ban. Ugyanabban a plázában vettem cipőt.
Itt, Németországban ez könnyen megy, mert mindig van méretem. Van 5XL-es ing és
46-os cipő. Ehhez vettem két szövetnadrágot, rövid ujjú ingeket és rengeteg,
alsónadrágot, továbbá zoknit. A szuper K kaptafás, széles talpú cipőm talpa,
amit Potsdamban vettem eltörött. Cserélni nem lehet, nincs olyan üzlet a
közelben, de vettem másikat. Sajnos annak is eltörött a talpa. Most egy Geox és
egy másik cipőt hordok helyette. Ez a bevásárlás sok időt elvett. Tipikusan
szombaton mentem el vásárolni, amivel mindig el is ment a napom. Sajnos
Franciaországhoz hasonlóan itt vasárnap minden üzlet zárva van. Ez jó a
dolgozóknak, de az én dolgomat nehezebbé teszi. Lassan kezdem megszokni, hogy
vasárnap pihenni és túrázni kell.
Jelenleg egy a
potsdamihoz hasonló apartman hotelban lakom Griesheimben, egy Darmstadthoz
közeli faluban. Sokkal drágább, de szebb is. Van egy kis konyhám, franciaerkélyem, kis fürdőszobám. A tévém Samsung és ki tudom rakni a mobilom képét
rá. Sajnos monitorként nem vált be annyira. Van szőnyegem, bőrkanapém és
kerékpár tárolóm. Mosni az alagsorban tudok. Közel az uszoda, egy erdő, a
bevásárló központ és a villamos. Utóbbi végigmegy a falun és 15 percenként jár.
Nagyon gyors, három perc alatt bevisz az ESOC-hoz. Kerékpározni azonban jobban
szeretek, ugyanis munka után mehetek tekerni egyet. Elég lassan sötétedik,
később is megy le nyáron a Nap, mint otthon. Sok a bicikli út. Mindent szépen
kitábláztak. Már elértem a közeli Rajnát hétvégén. Sajnos elkevertem a régi
kerékpáros órámat, ezért vettem egy újat, amely nagyobb és drót nélküli. Sajnos
ollót nem vettem, így kicsit megkarcoltam a villát, amikor levágtam késsel a
régi szenzort. De az új végre jól működik. Bízom benne, hogy télen is így lesz,
mert a régi télen nem kapcsolt be.
A Technical University of Darmstadt épülete. Nem itt, de ennél az egyetemnél dolgoznak ismerősök. A külcsínyből ítélve a munkakörnyezet ott sem lehet semmi. |
A Darmstadti Műszaki Egyetemen dolgozik egy régi évfolyamtársam, Manó. Egy közeli faluban
lakik a feleségével, Barbarával és három gyermekükkel. A legidősebb 16 éves
fiú, a legfiatalabb 8 éves kislány. Az utóbbi kettő itt született. 2006 óta
élnek Németországban, de csak pár éve élnek Darmstadtban. Sokat dolgozik, szép eredményei vannak. Ez azonban csak szükséges és nem elegendő a biztos jövőhöz. Barbarával
sokat tekerünk együtt, mert triatlonozik. Fura, hogy Ő ismer egyetemről (a
híres-hírhedt "Mestert"), én meg nem. Sokat segítettek, én meg rájöttem,
hogy a megaszívásunk Anna-Marival tipikus. Idegen országban élünk, nem segít a
nagymama és babysintérre sincs (volt) pénzünk. Ez így nehéz és kimerítő. Csak az
segít, hogy a gyerekek nőnek és egy idő után magukra lehet hagyni őket, amíg
elmegyünk moziba, vagy színházba, esetleg kávézni.
A terv az,
hogy az egész család ideköltözik, amint lejár a próbaidőm. Ez augusztus közepén
lesz. Ehhez szükségünk lesz egy nagy, három hálószobás, két WC-s lakásra.
Griesheim jó lesz. Ehhez le kell tudnom rakni három hónap kauciót és egy havi
albérletet. Azaz 4000 eurót. Ennyi pénzem 27 hónap munkanélküliség és 19 hónap
otthoni fizetés után nincsen. (Update: azaz nem volt. De most már van! Egy
kolléga szólt, hogy az apartmanon drága lakbérét visszaigényelhetem.
Visszautaltak négy hónapot, ez pont elég lesz egy nagyobb lakás kauciójára.)
Ezért ha megjövök Pekingből, az ISSI gyűlésről, csak akkor tudok elkezdeni
albérletet nézni. Sajnos addig Anna-Mari egyedül lesz a gyerekekkel
Finnországban. Nagyon hiányoznak, de gyakran látogatom őket. A cégem ezt a
relokációs költségeimből fedezi.
És elérkeztünk
az egyetlen negatívumhoz. A finn törvények értelmében annak az országnak kell
fizetnie családi pótlékot és GYES-t, ahol a szülők dolgoznak. Finnországban, ha
a pár egyik tagja dolgozik, akkor az egész család kap egészségügyi és szociális
ellátást. Sajnos ez nincs így Németországban. Sajnos a német hivatalnokok
fafejűek, ezért nem is értik, hogy miért kérek erről igazolást. Trükköznöm
kell, pl. beadtam egy családi pótlék kérelmet a feleségem nevében. Ezt
elutasították, ez a bizonyíték a finn KELA felé, hogy nem jár GYES innen a
feleségemnek. A családi pótlékot (Kindergeld) azonban kérvényeztem és
előbb-utóbb meg fogom kapni. Csak éppen a KELA-tól szükség lenne néhány papírra,
ahhoz azonban a KELA-nak szüksége lenne német családi pótlék kérelemre. Nehéz
ügy. Ezt lejátszottuk már Magyarországon is. Persze ez csak őszig szükséges,
amíg le nem jár a próbaidőm utána. Mindenki ideköltözik és éli világát. Nagyon
jó lesz megint együtt, már nagyon várom. Már csak lakást kell találnom és
megszerveznem a költözést. 2013. márciusa óta röpke négy és fél év kellett,
amíg egyenesbe jöttünk. De innen már senki sem állhat az utunkba. Hamarosan mindannyian együtt leszünk, itt Németországban. A blogot pedig átkereszteljük "Életünk Darmstadban"-ra és a kisujanallesaksassa.blogspot.com lesz az új domain nevünk.
Sokat tekerek esténként és hétvégén. Nagyon elszállt a súlyom, nagyon fájnak miatta a lábaim. Kezelik, de vissza kellene nyernem a verseny súlyomat, ha meg akarom élni a nyugdíj korhatárt. |
A másik kedvelt időtöltésem: úszás a helyi uszodában. Sajnos furcsa nyitvatartása van, ráadásul nyáron bezár és jég hideg vízben kell úsznom a szabadstrandon. Nincsen mindennap Karácsony. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése