2010. november 10., szerda

Megérkeztünk, berendezkedtünk, szeretjük :)

Egy hete már, hogy megérkeztünk és beköltöztünk Helsinkibe. Utoljára szeptember elején jártunk itt, és bár csak 2 napot tölthettünk a városban, már akkor beleszerettem (szeptemberi képek itt). Ez a vonzalom azóta csak fokozódott, ahogy egyre több információt gyűjtöttem be az országról és a finnekről, és a nyelvvel is elkezdtem ismerkedni.

A lakás 
Az albérlettel igazán jól jártunk, mert bár picike a lakás (28 m2, egy nagy szoba + vele egybenyitott konyha-étkező, előszoba, fürdőszoba, gardrób), de kettőnknek pont jó (és ennyit is épp elég takarítani :), elég sok pakolós hely van (habár a konyhaszekrények kissé magasra lettek méretezve), és így, hogy a matracot első este rögtön leköltöztettük az emeletes ágyról a földre, még kényelmes is. :) A rezsi rendszere igen szimpatikus: a fűtésért nem kell külön fizetni, már benne van a havi bérleti díjban, a víz pedig 12 €/fő/hó, de ennyiért gyakorlatilag korlátlanul fogyasztható, az áramot kell csak a fogyasztás alapján fizetni, de az meg állítólag elég olcsó. Mivel egy bőröndnyi háztartási cuccal és zacskós kajával érkeztem, illetve vasárnap voltunk az Ikeában egy kisebb beszerző-körúton, mostanra már nagyjából mindenünk megvan, ami feltétlenül szükséges. Szerencsére a lakásban van mosógép, porszívó, vasaló és vasalódeszka, illetve az előző lakó itthagyott mosóport, takarítószereket, úgyhogy az első héten már neki is láthattam takarítani, mosni, vasalni... Nagyjából ki volt takarítva a lakás, amikor átvettük, de azért volt dolgom vele. Viszont most már nyugodt szívvel pakolok be mindenhova, mert tudom, hogy szép tisztaság van minden zugban. :)

Képek a lakásról itt.

A környék 
A lakás maga egy nagy társasházban van, az pedig egy fenyőfákkal körülvett, csendes, külvárosi lakóövezetben, ami a Kivihaka nevet viseli (kivi = kő, haka = kapocs, kampó). Egy nagy, forgalmas útról nyílik a mi utcánk, de abszolút nem hallatszik ide az autók zaja. Ezen az úton egyébként biciklivel kb. 20 perc alatt be lehet jutni a belvárosba. Itt említeném meg, hogy Helsinkinek van egy olyan internetes útvonaltervezője, ahol kifejezetten biciklis és gyalogos közlekedésre lehet útvonalat keresni, és még azt is kiírja, hogy az adott útszakaszon hány kalóriát éget az ember, illetve ez hány kocka csokinak felel meg! :) Pl. itthonról begyalogolni a városba 286 kcal = 5 kocka csoki :) - ezt a minap meg is tettem kb. 1 és negyed óra alatt, de azért a jövőben a biciklit fogom preferálni, illetve amíg az nincs, a villamost...

Napi bevásárlás 
A környéken több kisebb szupermarket található, így a bevásárlással sem lesz gond, és kb. 45 perc sétányira egy Lidl is van. Kicsit talán sok ez az idő, amit rá kell szánni, ha a ide akarok menni bevásárolni (biciklivel persze majd ez is kevesebb lesz), de megéri, egyrészt, mert ez a legolcsóbb az itteni boltok közül (az árak elég magasak, különböző internetes források alapján Helsinki a világ egyik legdrágább városa: itt egy angol nyelvű táblázat az árakról). Másrészt pedig, mert az út egy szép erdőn visz keresztül. Nem semmi élmény volt, hogy fenyvesek és veteményeskertek, mohos sziklák között sétálok, patak csörgedezik mellettem, lovakat és erdei madárkákat látok, körülöttem futnak, kutyát sétáltatnak, nordic walking-olnak az emberek - pedig csak elugrottam a boltba tejért meg kenyérért :) (Az erdőről - Ruskeasuo - a következő bejegyzésben részletesebben is szót ejtek majd.)

Alkalmazkodni a környezethez 
Szóval eddig minden szép és jó, a város tiszta, az emberek barátságosak és mindenki beszél angolul, de a finn nyelv gyönyörű (de piszok nehéz), úgyhogy muszáj megtanulnom. :) Eddigi csekélyke finn tudásomat nem nagyon kamatoztatom: eleinte pl. megpróbáltam finnül elmondani a boltban, hogy mit szeretnék, de amikor visszakérdeztek finnül, akkor bajban voltam... :D Szerencsére az angollal (meg kézzel-lábbal) tényleg el lehet boldogulni, néha kifejezetten sértődött fejet vágnak, ha megkérdezem, hogy beszélnek-e angolul.
A múlt héten az idő is többnyire kegyes volt hozzánk, napsütés is volt, tegnap meg esett a hó, és estére szép fehér lett minden:



Sajnos mára elolvadt, és most borongós szürkeség uralkodik odakint, holnapra pedig már esőt mondanak. Gábort azzal vigasztalták a kollégái, hogy "lesz ez még rosszabb is"... De ki lehet bírni, csak jól fel kell öltözni. A finneknek szuper szélfogó cuccaik vannak, kesztyűt-sapkát húznak, és az utálatos vízszintesen eső havasesőben is vígan futkorásznak az erdőben.

2 megjegyzés:

  1. Sziasztok! Örülök, hogy jól érzitek magatokat! Eddig nagyon szuper a blog, öröm volt olvasni. És Maris, tényleg nem lehet semmi kifogásod a mozgás ellen egy ilyen gyönyörű helyen. Én is akarok havat... :)

    VálaszTörlés
  2. Köszönjük szépen :)
    Hát, most még elég erős visszatartó tényező az eső meg a hideg, de előbb-utóbb kénytelen leszek hozzászokni :)
    Sajnos már itt sincs hó, csak eső meg latyak :(

    VálaszTörlés