Csak sikerült megvárnom a november elsejét az újabb bejegyzéssel :) Mivel a legutóbb már kinosztalgiáztam magam, most csak futólag említeném meg, hogy életünk történetében jeles nap a mai is: pont egy évvel ezelőtt költöztünk be a lakásunkba, november 2-a pedig Gábor első munkanapja volt az FMI-ben.
A Halloweent sosem ünnepeltük, hisz Magyarországon nincs is hagyománya, és tulajdonképpen sosem szerettem, fölösleges, giccses, "olyan tipikus buta amerikai" dolognak tartottam. Idén azonban egyre több helyen láttam képeket faragott töklámpásokról a neten, és a facebook tanúsága szerint már Magyarországon is egyre többen készülnek Halloween-dekorációval, illetve szerveznek tematikus, beöltözős bulikat. A kellemes narancssárga fényt árasztó, rémisztően vagy barátságosan vigyorgó tökfejek és a kreatív jelmezek (szellem, boszorkány és vámpír kivételével bármi, pl. az Ollókezű Edward jelmez borzasztóan tetszik) varázsa végül engem is magával ragadott. Ráadásul e héten szombatra meghívást kaptunk életünk első Halloween-bulijába (ezúton is köszönjük! :), ahol természetesen az ünnepnek megfelelő öltözékben és hangulatban illik megjelenni. Így hát most már én is Halloween-lázban égek, jelmez-ötleteken gondolkodom, és tegnap este kifaragtam életem első töklámpását is! :)
A Halloweent sosem ünnepeltük, hisz Magyarországon nincs is hagyománya, és tulajdonképpen sosem szerettem, fölösleges, giccses, "olyan tipikus buta amerikai" dolognak tartottam. Idén azonban egyre több helyen láttam képeket faragott töklámpásokról a neten, és a facebook tanúsága szerint már Magyarországon is egyre többen készülnek Halloween-dekorációval, illetve szerveznek tematikus, beöltözős bulikat. A kellemes narancssárga fényt árasztó, rémisztően vagy barátságosan vigyorgó tökfejek és a kreatív jelmezek (szellem, boszorkány és vámpír kivételével bármi, pl. az Ollókezű Edward jelmez borzasztóan tetszik) varázsa végül engem is magával ragadott. Ráadásul e héten szombatra meghívást kaptunk életünk első Halloween-bulijába (ezúton is köszönjük! :), ahol természetesen az ünnepnek megfelelő öltözékben és hangulatban illik megjelenni. Így hát most már én is Halloween-lázban égek, jelmez-ötleteken gondolkodom, és tegnap este kifaragtam életem első töklámpását is! :)
Reszkess, Tökfej! :D
Gyárilag felmatricázott, használati utasítással ellátott tököcskét vettem, amolyan tökfaragás "for dummies"-t (kétbalkezes és türelmetlen újoncoknak tökéletes), de azért megszenvedtem vele. Szegénykémen egy rögtönzött fogászati műtétet is elvégeztem nagy igyekezetemben, így aztán a 4 vámpír-fogacskája helyett csak 3 lett. Azért büszke vagyok magamra: sikerült nem keresztbevágni az arcát a meg-megcsúszó késsel, az ujjaim is a helyükön maradtak, és még a tök húsának egy részét is meg tudtam menteni, amiből finom garnélarákos-kókusztejes-lime-os thai curry lett vacsira :)
Mr. Tökfej még a kifaragás előtt
Aprócska ugyan, kissé gonosz ábrázata van, és a kreativitás teljes hiányát mutatja, de azért nagyon hangulatos lett tőle a szoba :) Jövőre már időben elkezdem majd a készülődést, nagyobb tököt veszek, és saját minta alapján faragom ki :)
Szép narancssárga fényt árasztott, miután meggyújtottam benne a teamécsest
Az angolszász országokban Jack O'Lantern-ként ismert, mára Halloween legfőbb jelképévé vált tökfej történetét korábban nem ismertem, ezért bemásolom ide, hátha más is kíváncsi rá :)
"Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira, hogy még az ördögöt is megviccelte, amikor az eljött érte, hogy elvigye. Jack felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a fáról. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, miután az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög is haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén. Ezért csak odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább ne vaksötétben kelljen kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába), és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik). Így vált a világító sárga gömb lassan a Halloween szimbólumává." forrás: antalvali.com
A tököcskéből kifaragott Jack-en kívül narancssárga papírból is készítettem vigyorgó tökfejeket, amiket a falra ragasztgattam. (Az ötletet és a mintát Ráczkevi Katától lestem el - érdemes meglátogatni a blogját, csodaszép táskákat készít, amikor épp nem a gyerkőceivel alkot valami kreatívat.)
Egyelőre ketten vannak, ha lesz hozzá türelmem, kapnak még egy-két cimborát (olyan régóta nem csináltam semmi ilyesmit, hogy egészen berozsdásodtak az ujjaim... épp ideje volt már egy kicsit "alkotni") :)
Kata blogjában nagyon megtetszett a muffinpapírból készített szellemes izzósor is, de ezt végül nem valósítottam meg, viszont ezek a képek megadták a kellő lökést ahhoz, hogy végre megcsináljak valamit, amit régóta tervezek. Úgyhogy tegnap a szupermarketben beszereztem egy karácsonyi izzósort, és rácsavargattam az ágy kovácsoltvas fejtámlájára hangulatvilágításnak. Nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel, és már olyan régóta vágytam rá, hogy legyen egy ilyen ágyvégem :)
Ünnepi ruhát kapott az Ikea-ágy
Szóval nagyon hangulatos esti fényei lettek a lakásunknak, amire szükség is volt már, mert mostanra megérkezett, és nyomasztóan ráült a jókedvünkre a borongós, nyirkos, szürke ősz. A múlt héten még minden csodaszép színes volt, nem volt hideg, csak kellemesen hűvös, és sokat sütött a Nap, de úgy tűnik, az ősznek ez a szakasza itt intenzív, de igen rövid. Aztán szinte egyik napról a másikra ledobták a leveleiket a fák (Gábor naponta legalább egyszer panaszkodik is emiatt), napfényt alig látunk, folyamatosan szemerkél az eső, az a fajta, ami ellen az esernyő, de még az esőkabát sem véd, és nagyon hamar sötétedik. Amíg jó idő volt, igyekeztünk kihasználni és nagyokat sétáltunk, fotóztuk az őszi színeket, most viszont egyre inkább beszorulunk a lakásba (legalábbis addig, amíg le nem esik a hó, és lehet menni síelni). Ezért aztán muszáj még több fényt, színeket és illatokat becsempészni, különben hamarosan bedilizünk, főleg én, mivel nagyrészt a négy fal között vagyok kénytelen eltölteni napjaimat.
A színpompás októberünk emlékére következzen néhány kép:
Nagyon sok helyen hagyják itt felfutni a repkényt több emelet magasan, és ilyenkor különösen szép látványt nyújt
Ezek a színek... :)
Kár, hogy nem ennivaló bogyók :)
Bizonyíték, hogy biciklizem :)
Csodaszép hátteret találtam a csodaszép biciklimnek :D
Repkény őszi ruhában
Olyan szép ez a fa, és olyan kár, hogy belelóg a képbe az a villanyoszlop...
Szikrázó napsütés
Lángoló fák
Szép madárka :)
El tudnék üldögélni ezen a padon... :)
Seurasaari hídja
Naplemente
Visszakanyarodva a Halloween-hez: sajnos fogalmam sincs, mit fogunk felhúzni a hétvégi buliba, ugyanis elég szegényes az itteni ruhatárunk, nem igazán vannak széttéphető, össze"vér"ezhető, vagy egyéb módon jelmezzé alakítható ruháink, de még egy szellem-lepellé változtatható régi lepedőnk sincs. Szeretnék valami olyat kitalálni, ami érdekes és nem klisés, de lehet, hogy a végén csak veszek egy zöld műhajas boszorkánykalapot a szupermarketben... (az a baj, hogy a legtöbb jelmez gyerekméretben kapható, ráadásul piszok drágák is...) Ha bárkinek támad valami egyszerű de nagyszerű ötlete, kérem szépen, ossza meg velünk kommentben, örökké hálásak leszünk érte! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése