Kalandozások Új-Mexikóban

Vendéglátóm vállalta, hogy fedezi a GEM 2016 Summer Workshopon való részvételemet 2016. június 18-25 között Santa Feben. „Nem nagy faktor” – nekem az. És az első konferenciám a 2013-as Tromsö-i Cluster Workshop óta. Alig pár nappal a megérkezésem után gyorsan regisztrálnom kellett és sajnos úgy alakult, hogy a saját költségemre, amit csak két hónappal később kaptam vissza. A szállásomat a vendéglátóm ajánlotta és az Amerikai Katolikus Egyetem munkatársai lefoglalták és ki is fizették. Nagyon aranyos, stílusos hotel volt és relatíve olcsó, de nem volt reggeli és kiderült, hogy nincs íróasztal a szobában. Mindkettő elég kellemetlen konferencián. Ingyen wifi szerencsére volt, csak nem túl gyors. A repülőjegy foglalása se sikerült tökéletesre. Előre kifizették, csomagok nélkül (nem is volt rá szükségem, nyár van), de sikerült a Washington DC-Santa Fe útvonalat úgy kiválasztanom, hogy senki más nem repült velem. Ugyanis megkérdeztem, hogy mikor repülnek a többiek, mondták, hogy szombaton dél felé. Nekem ez elég volt. Igen ám, de két Washingtoni reptér mellett van egy Baltimore-ban is. És onnan is repülnek gépek, ugyanakkor, csakhogy nem Santa Febe, hanem Albuquerque-ben. További problémát jelentett, hogy mégis miről beszéljek és milyen szekciókban? Egészségem feláldozásával egy év globális MHD szimulációt végeztem és publikáltam az eredményeket. Ebből a legfrissebb cikk a Hold pályája mentén a szimulációs adatok kinyerése és elemzése volt. Ezzel jelentkeztem egy messzi geomágneses csóva szekcióba. Azonban amikor jelentkeztem a megfelelő szekcióba a szimulációkkal, akkor elutasítottak. Ez elég meglepő volt, de a részletekre koncentráltak, nem a globális modellekre. Végül posztert készítettem. Ez sajnos azzal járt, hogy el kellett készülnöm a konferencia előtt, emiatt a második héten kimaradtam a Space Weather REDI Bootcampről. Szerencsére készen volt minden és volt hatalmas poszter printer is a Goddardban, sőt az épületben. Kissé meglepődtem, amikor kiderült, hogy poszterem fehér háttere nyomtatásban szürke – a MacBook pdf olvasója nem kompatibilis az Adobe-éval. De kinyomtatták készségesen újra. 

Ilyen a táj Új-Mexikóban.

Ilyen előzmények után indultam el 2016 június 18-án reggel a reptérre. Rendeltem egy Super Shuttle minibuszt, amelyik kivitt a Ronald Reagan Washington National Airport-ra. Kicsit fura volt, mert a legközelebbi plázáig nehezebben jutottam el, mint az ország másik felébe. Rendben kiértem a reptérre, majd elrepültem Dallasba, ott átszálltam egy kis gépre és egy másik minibusz bevitt a hotelbe. Amerika nagy ország. Két teljes időzónával repültem odébb. Nem volt kellemes. Az éghajlat azonban igen. +30-35 C volt, de teljesen száraz volt a levegő. Sivatagban voltunk, pontosabban 2100m-en egy kopár hegyvidéken. Éjszakára lehűlt a levegő húsz fok alá, ez maga volt a mennyország. Még aznap körülnéztem a városban. Elég jellegzetes az stílus, olyan vályogépület-szerű, cserepes tető nélkül. A belvárosban volt a hotel, minden elérhető volt gyalog. És sok volt a kerékpáros, a gyalogos és turista. Ami nagyon zavaró volt, hogy a belvárosban nem találtam semmilyen gyorséttermet, csakis bóvli boltokat és rendes éttermeket. Élelmiszer bolt nem volt a közelben. Végül több óra séta után találtam egy plazát, ahol volt kínai svédasztalos büfé és pizzéria (pont jót tesz az alakomnak). Napokkal később találtam egy „Whole Food” üzletet, amely bio termékeket árul. Bevásároltam gyümölcsökből, hogy legyen mit reggeliznem, de mire megettem volna őket a nagy részük bepenészedett, mert nem volt hűtős sem a szobában. De legalább olcsóbban megvacsoráztam. 

A katedrális Santa Feben. Katolikus, nem eretnek.

A konferencia nagyon jó volt. Együtt volt egy ionoszféra-termoszféra meetinggel. Két magyar PhD hallgató is részt vett rajta, az egyik kolléga. Hárman is együttműködést ajánlottak az előadásom után, pedig nem volt egy nagy szám. Sok hasznos bevezető előadást és sok nagyon érdekes rendes előadást hallgattam. Például először láttam olyat, hogy globális MHD szimulációval kiszámolt mágneses térbe tesztrészecskéket lőnek be és nézik, hogy hogy viselkednek. Éppen zajlik az MMS misszió forradalma. Ez egy négy közel repülő szondából álló flotta, mint a Cluster, de sokkal közelebb vannak és a műszerek felbontása százszorosa a Clusterénak. Emiatt látja a rekonnekciót és minden elektronnal kapcsolatos folyamatot a plazmában. Ez hihetetlen változás. Láttam összefoglaló előadást a hot flow anomáliákról, ott voltam új csoportok létrehozásánál. Ebédelni és vacsorázni kollégákkal mentem, sok érdekes emberrel találkoztam, bővítettem a kapcsolati hálómat. Régi ismerősökkel találkoztam, köztük a volt finn kollégákkal. Régi Olaszországban megismert kolléganőm is feltűnt, már full professorként Floridából. Sok tanítvány ott volt és elmentünk inni egy bárba. Mindannyian értékelték a csípős mexikói ételeket és igyekeztek elraktározni belőlük a következő hónapokra. 

Nem a legszebb épület, de látszanak rajta a sarok nélküli épületek és bevakolt tető.

Végül 2016 június 25-én szombaton repültem haza. Az előző estét két képes lap feladásával töltöttem. Kiderült, hogy a FedEx, nem a posta és $100/képeslap áron küldte volna el Magyarországra a lapokat. Végül megtaláltam a postát és automatán keresztül feladtam a képeslapokat pár dollárért. Közben kiderült, hogy kicsit messzebb nem annyira felkapott, de kényelmes hoteleket találtam volna reggelivel és normálisan berendezett szobával. A mikrobusz onnan szedte fel az embereket. Megint Dallason át repültem haza, és blog bejegyzéseket írtam a mobilomon, mint odafelé. Nagyon megörültem a hálószobám viszonylagos kényelmének, de a brutálisan párás időnek kevésbé. Hétfőn előadást tartottam a dayside teleconfon, majd ágynak estem. Sokan jártunk így a GEM-en járt kollégák közül, de én két hétig köhögtem és elég rosszul voltam. Sajnos nem tudtam elmenni orvoshoz, mert a közeli doktoroknak nem volt szabad időpontja augusztus előtt. Legközelebb Uberezni fogok, vagy megkérek egy kollégát, hogy vigyen el. Félek tőle, hogy a biztosításom nem ér semmit, csak a pénzt vitte el.